All you need is love

2011.10.29. 16:05 - címkék: -

És egyébként, azt tudtátok, hogy a pszichoterápia* megváltoztatja a génexpressziót, a stressztengely működését, de úgy, hogy a napi kortizolszintet is, meg az immunrendszer működését is így közvetve? A rossz bánásmód meg rontja? Műszerekkel mérhetően? Csak, hogy írjak valami értelmesről is. Az van, hogy mind kisegerek, mind kismajmok, mind emberkölykök esetén, ha gyermekkorukban nagyon rosszul bánnak velük, rendszeresen megverik, elhanyagolják, nevelőintézetben nevelik, vagy csak randomszerűen elszakítják a majomanyától, akkor az így halálba stresszelt kölyköknél a napi kortizolszint normál ingadozása eltűnik, és a normális ingadozó szint helyett egyforma lesz. Ez annak a jele, hogy a stressztengelyük rosszul működik. Naés ez a változás felnőttkorban is hajlamos fennmaradni, legalábbis majmoknál: azok a majmok, akikkel rosszul bántak, későbbi életkorban sem tudnak normál kortizolszint-ingadozást felmutatni. Azok az egérkék, akiket elhanyagoltak, úgyszintén. Egérkék esetében azt is tudjuk, hogy ez azért van, mert a rossz bánásmód hatására megváltozik a stressztengelyben szereplő bizonyos anyagok (a glukokortikoid receptor) génjeinek a működése. Szóval rossz bánásmód, génműködés megváltozik, stressztengely elállítódik, kortizolszint elromlik, és ha így hagyjuk, akkor ez így is marad. Bizonyos kutatások szerint azonban ha a gyereket kivesszük a nevelőotthonból és szerető családhoz adjuk, akkor hajlamos a kortizolszintje a normálishoz hasonlítani, ugyanígy a kismajmoknál, szóval a folyamat nem visszafordíthatatlan. A korrigálásra egy alkalmas módszer a pszichoterápia. Bár szívesebben írtam volna azt, hogy "a szeretet", de erről nem olvastam cikket. Ami nem jelenti azt, hogy nincs, simán el tudom képzelni, hogy a szupportív emberi kapcsolatok epigenetikai és neuroendokrin hatásáról létezik irodalom.

Bárcsak ahelyett, hogy blogbejegyzést írnék, inkább tovább olvasnám a témába vágó cikkeket. Mindenesetre akik esetleg azt gondolták, hogy a gyermekkori élmények felnőttkorban már irrelevánsak, vagy hogy a pszichoterápia az kamu, azoknak, úgy tűnik, nincs igazuk. Az agyunk az egy olyan, ami az élményeink hatására működésben és struktúrában is változik (a tapasztalt londoni taxisok agyában méretben nagyobb a térbeli memóriáért felelős terület, mint a kezdő londoni taxisok agyában; az elhanyagolt egérkék agyában mérhetően kevesebb az idegsejtek közötti kapcsolódási pont, mint a sokat szeretgetett egérkék agyában), és az élményeink közé tartoznak az emberi kapcsolatainkban szerzett élmények is. Tehát bánjatok egymással jól, feleim, ölelgessétek egymást gyakran és szívesen, szeretkezzetek, ne háborúzzatok, és ha gyereketek van, ne üssétek sokat, hanem simogassátok inkább és tegyétek ingergazdag környezetbe, és ha egeretek is van otthon, akkor azt is.

Egyébként engem az lep meg egyedül az egészből, hogy mi emberek ennyire kis virágszálak vagyunk, ennyire rosszul bírjuk a kapcsolati stresszt meg a bántalmazást. Hogy gyerekkorunkban kicsit vernek, szexuálisan abúzálnak vagy elhanyagolnak, és az mindjárt nyomot hagy a génműködésünkben meg az agyunkon. Ez evolúciósan hol előnyös? Tuti, hogy ez nem előnyös.

*Most ez egy bonyolult kérdés, mert sokféle pszichoterápiás irányzat van és mindegyiket lehet jól is meg szarul is csinálni. A kutatásokban többnyire olyan módszerek szerepeltek, amik a stressz vagy a szorongás csökkentését célozzák, úgy mint kognitív terápia, relaxációs technikák, ilyen-olyan stresszkezelő tréningek, de ettől még más módszerekre is ugyanúgy igaz lehet az állítás.

Keep walking.

2011.10.27. 19:03 - címkék: -

Agyatlan módon bevállaltam már megint ötször annyi feladatot, mint amennyit ép ésszel bevállal normális ember*, és legalább feléért nem is fizetnek, és némelyikért meg szánalmasan. És kitört rajtam a téli depresszió is, nem bírok felkelni reggel, de komolyan, mégis hogyan kellene sötétben felöltöznöm, amikor nem is látom a ruháimat?? Az tutifix, hogy az őseink nem keltek fel sötétben, hanem szépen megvárták, míg felkel a nap, a vadállatok betakarodnak a vackukra, és csak akkor ittak egy kávét, vették a kis kosarukat és mentek bogyót gyűjteni.**

Ja, és egyébként itt jegyezném meg, hogy a múltkor az előadásom előtt pedig azért estem le a pulpitusról youtube-videóba illően, mert a bal szememen szürkehályog van és nem vettem észre a szürke alapon szürke szőnyegen az alattomos kis lépcsőfokot, és semmi esetre sem azért, mert előző este Johnny Walker-akció volt a Bakegérben.

*Mondjuk ma pont nemet mondtam egyre, szóval azért van remény. Sajnos olyanra, amiért fizetnek.

**Érdeklődők kedvéért egyszer rég összefoglaltam a szezonális depresszió terápiáját ideát. Nem hiszem, hogy az elmúlt 3 évben különösebb áttörést értünk volna el a területen sajnos.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította