Plusz még itt a sikerélmény

2009.08.09. 20:47 - címkék: - 1 komment

Annyira sok szomorú történetet, erőszakot, gyászt, átverést, megcsalatást, félelmet és effélét hallottam az idén nyáron nap mint nap. És persze, azt is látom, hogy az emberek amellett, hogy iszonyúan szerencsétlenek / végtelenül gonoszak, közben hihetetlenül segítőkészek, lojálisak és együttérzőek. De valahogy mégis azt gondolom, hogy nincs az a dózis strandolás, erdő, szerelmesregény, szörnyeshorror, napraforgómező, ruhavásárlás, mojito, ami most két hét alatt kicserél majd engem. Különben is tiszta idegbeteg vagyok a védésem miatt (az irracionális félelmek létjogosultságát most ne vitassuk), meg a szemem miatt, nem mintha utóbbi bármi panaszt okozna, de ez a betegségtudat, hogy nem futhatok egy betegség miatt, ez lélektanilag igen rossz hatással van rám (= hisztizek). Meg nem tudom eltervezni se a szabimat, mert szerdán megyek a szemészhez, aki nem tudom, mit és mikor akar vele csinálni valamit, és az mivel jár (mármint hány napig nem olvashatok meg ilyesmi). 

Talán elmegyek masszázsra is. 

Ugye, az világos, hogy Cseh Tamás-dalszövegek lesznek a címeim egy darabig.

Lent párás háztetők

2009.08.08. 10:38 - címkék: - 1 komment

Hát, mit is mondjak, ami nem túl érzelgős. Cseh Tamást azóta szeretjük, hogy játszotta nekünk gitáron a középiskolai magyartanárunk, meg a középiskolai zenészfiú szerelmeink, meg a Fő téren zenélő hippi, meg voltunk koncerten a soproni színházban, meg a Bárkában, az egyik legőszintébb előadó, akit valaha láttam, meg láttuk öreg Madámot is játszani valami darabban, vicces volt, és szoktuk hallgatni mosogatás közben, több dalát tudjuk kívülről, mint nem, köszönjük őket. 

Songs in red and grey

2009.08.07. 21:34 - címkék: - 3 komment

Igen fárasztó hetem volt, nyaram, évem, de most már csak vasárnap dolgozom, azután pedig két hétig szabin leszek. Sajnos a szabadságomat szemészhez-rohangálással, ügyintézéssel, és a védésem miatti szorongással fogom tölteni, amely remélhetőleg mintegy mellékhatásként legalább tudományos cikkek olvasgatásával is társul néha. Meg leszek egy napot a Szigeten, szakmailag és emberileg is. Szóval már előre rinyálok, hogy nem az az igazi szabi lesz ez, de azért, valamilyen. 

Viszont elmentem ma a pedikűröshöz, és a szabadság örömére szokásos színtelen / francia manikűr helyett a "Got the Blues for Red" nevű árnyalatot választottam kézre és lábra egyaránt. Piros, szeretem. 

 

Between the muscle and the brain work

2009.08.04. 16:10 - címkék: - 4 komment

Leadtam a kinyomtatott tézisfüzeteket, a meghívókat, az önéletrajzot és az opponensi véleményekre adott válaszaimat, szerintem egy kicsit látszik rajtuk, hogy egy olyan hét alatt írtam, amikor közben ezerrel dolgoztam, valamint kiderült, hogy retinaleválásom van, és a figyelmem fókusza éppenséggel nem minden pillanatban a tudományon volt, dehát mindegy, ez már ilyen. Elkezdtem meghívókat osztogatni a védésemre, valamint szembesültem a ténnyel, hogy a védés utánra Büfét kell szerveznem, ami egy rakat pénzbe kerül. Igen, mások is mondták, hogy süssek valamit én / süttessem meg anyukámmal-húgommal, és kérjem meg a barátaimat, hogy töltögessék a kávét a megfáradt hallgatóságnak, de nekem semmi kedvem még ezen is izgulni, hogy jaj, csak sikerüljön a pogácsa. Valami miatt a PhD védés az én szememben valamiféle vizsga vagy megmérettetés, de a visszajelzések szerint ez inkább egy ünnepség, ahová meg kéne hívnom a fél rokonságot és finomságokkal traktálni őket. Különös. Mondjuk, jobb lenne tényleg így felfogni, mert akkor nem kellene félnem tőle. Majd megpróbálom még addig magamévá tenni az elgondolást. 

Ja és persze idegbeteg vagyok, amiért nem járhatok futni, de ezt csak azért említem, hogy jobban passzoljon a címhez. 

It's just that there's so much to do and I'm tired of sleeping

2009.08.03. 13:37 - címkék: - 9 komment

Vitorláztunk egy kicsit a Balatonon, ami klassz, vidékre akarok költözni. Körbe akarom biciklizni a Balatont. Körbe akarom gyalogolni a Balatont. Akarok egy vitorlást is. Körbe akarom gyalogolni a Fertő-tavat. Akarok egy nyaralót az északi parton, mármint a Balatonén. Akarok egy hétvégi házat Brennbergben, ahová leköltözhetek nyaranta a gyerekekkel. Akarok gyerekeket és macskákat. Akarok egy olyan könyvet írni a pszichiátriáról, mint amilyet a Csermely Gyula írt a szülészetről. Akarok egy riportkönyvet írni Brennbergről. Akarok egy mágikus-realista félcsalád-regényt is ugyanott, tegnap a vonaton kitaláltam a címét, ami iszonyú jó, nem árulom el, de most már ezért is meg kell írnom. Futni akarok a futógépen, taichizni akarok a parkban, csipkebogyószörpöt akarok befőzni önkezemmel szedett csipkebogyóból. Akarok egy kényelmes, ilyen hegymászóboltos szandált. Akarok egy kertet, ahol van árnyék, gyümölcsfák, macska.

Illetve dehogy.

Tudományos fokozatot akarok, mert az jól mutat a névjegyemen és remekül hangzik és egyszer még jó lehet valamire. Meg akarom védeni a PhD-mat, ki akarok állni egy csomó öltönyös tudós elé és előadni a téziseimet power pointban. El akarom mondani, miért fontosak a tudományos eredményeim és kosztümben akarom tenni ezt. Büfét akarok szervezni, meghívókat küldeni, de mindenekelőtt és legfőképpen választ akarok írni az opponenseim kérdéseire, lehetőleg negyven fokos melegben, legkésőbb holnapra.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította