Pénz, filmek, filmek, pénz, okoskodás, filmek

2007.08.07. 17:09 - címkék: - 4 komment
Nem tudom, mással is előfordult-e már, velem igen, hogy anno betegségre hivatkozva lógtam a suliból - mondjuk, épphogycsak egy picit köhögtem, de elrohantam az orvoshoz és kiírattam magam egész hétre - és utána tényleg beteg lettem. Ma például kivettem egy szabadnapot elintéznivalókra hivatkozva, és akkor még nem tudtam, hogy tényleg be kell majd mennem az otp-be, mivel minden előzetes figyelmeztetés nélkül sokkoló összeggel csökkentették a hitelkeretemet, ezt csak a számlavezető fiókomban lehetett tisztázni, ahol körülbelül három óra várakozás után végülis sikerült, szóval hepiend, de a nap jó része elment ezzel, amiért iszonyú dühös vagyok, mert nagy terveim voltak mára.

Aztán ígéretemhez híven (mármint magamnak ígértem meg) dvd-ket vettem, Spinédzsereket (Clueless), amiért nem fogok mentegetőzni, bár eredetileg húgom kedvenc filmje volt, de miután az elmúlt tíz évben vagy ötvenszer megnéztük, időközen kinőttem filmsznob korszakomat (ha volt egyáltalán olyan, most kicsit elbizonytalanodtam ebben, volt olyan időszak, amikor művészfilmeket preferáltam, de a zombihorrort akkor is szerettem), szóval az én kedvencem is lett. Egyébként is klasszikus, Jane Austen: Emma c. regényének amerikaitinédzser-feldolgozása. Miután, mint említettem, rengetegszer láttam a filmet, és miután megnéztem öt Scrubs-seasont, és éppen húgommal néztem újra a negyedik évadot, amikor húgom úgy mellékesen felhívta a figyelmemet arra, ami nekem addig nem tűnt fel, hogy Turk (a Scrubsból) az valójában Murray (a Clulessből), azaz Donald Faison, az mondjuk vicces volt, de aki ismer, az tudja, hogy gyakorlatilag nulla az arcmemóriám, én a koraszülöttségemre szoktam fogni, hogy ti. nem volt ideje kifejlődni a gyrus fusiformisomnak rendesen.
Meg az Adaptációt, amit nem láttam még, de úgy gondolom, jó lesz.
A többit sírva visszaraktam, mert észbe kaptam, hogy nincs is pénzem, sőt, most csökkentették a hitelkeretemet.

És hogy miért érdekes, mondjuk ismerkedés során, hogy legyen a másiknak valamilyen zenei, film, könyvízlése, ezen gondolkodtam még. Mert persze, barátságban, párkapcsolatban kell a közös érdeklődési kör, valamennyi, de... Egyszer még régen volt az a mellékállásom, hogy üzemorvosnál voltam tolmács/asszisztens, és az üzemorvos csajnak belga volt a férje, de itt éltek Magyarországon. És a haverjai mindig azzal kínozták, hogy hogyan dolgozza fel, hogy nincsenek közös emlékeik, kedvenc fiatalkori helyeik, olvasmányélményeik, stb., és a férje azt sem tudja, mi fán terem a Kispál és a borz, és erre azt mondta nekem a Rita, hogy ez számít olyankor, ha jársz valakivel, de ha már férjhez mész és együtt laktok, akkor úgyse könyvekről csacsogtok, hanem olyanokról, hogy ki viszi le a szemetet, vagy kellene venni egy új kanapét, vagy hova menjünk nyaralni, vagy esetleg nem beszéltek, hanem dugtok, szóval innentől nem szempont a közös kultúrkör, emlékszem, ahogy a hideg futkározott a hátamon ettől, hogy "úristen, felnőttkor", milyen lesz az.
És mondjuk tényleg nem számít annyit, én is együtt tudok élni a gondolattal, hogy a Clueless-dvd-met nem a férjemmel fogom számos alkalommal megnézni, ő pedig előbb-utóbb beletörődik, hogy nem fogom elolvasni kedvenc graphic noveljeit, mivel képregénydiszlexiám van. Valamint azzal is együtt tudok élni, hogy én mást hallgatok főzés közben, mint amit ő mosogatás közben, és ha egyszerre vagyunk a konyhában, akkor kb. húsz percig tart egyeztetni, hogy mit hallgassunk, amit egyikünk se utál. De az tényleg kell, hogy szeressen valamilyen zenét, valamilyen filmeket és valamilyen könyveket, és azon gondolkodtam, hogy tényleg, miért, végül is attól még lehet nagyon okos, szakmájában sikeres, rendkívül jóképű, őszinte, kedves, romantikus, csodálatos az ágyban, hűséges, jóillatú, meg mittudomén, aminek még lennie kell a férfinak, és akkor mit számít, hogy néz-e filmeket? Nem ragozom tovább, mert indulnom kell, a választ nyulontulnál olvastam egyszer régebben, és kb. az a mondat volt, hogy "és én valahogy soha többé nem tudtam elhinni, hogy az élet csak egy munkahely lenne", szóval ez a fontos, hogy másik is gondolja úgy, hogy az élet nem csak egy munkahely, hanem más is.
Most pedig, mint mondtam, indulnom kell, ugyanis megnézünk egy, talán inkább a férjem ízlésvilágába tartozó filmet.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította