Valaki kikapcsolta a majmokat

2007.04.16. 21:30 - címkék: - 20 komment

Van új összeesküvéselméletem amúgy. Olvasom ezt a jó kis többezeroldalas neuropszichológia könyvet, az első fejezet az agy evolúciójáról szól, beleértve a majmokat is. Itt olvastam először, hogy az emberszabású majmoknak a genetikai állománya csak 1.5 %-ban különbözik az emberétől, ez pedig feltűnően kevés, mivel egyes szabad szemmel alig megkülönböztethető mértékben rokon állatfajok ennél sokkal nagyobb részben különböznek. Tehát a génjeinkben furcsa és szokatlan módon hasonlítunk a csimpánzra.

Meg véletlenül elolvastam egy cikket a nyelv genetikájáról, vagyis, hogy mely génjeinkben van megírva a beszélni tudás. Fogalmunk sincs persze. Eleinte arra gondoltak a kutatók, hogy mivel a nyelv kialakulása szorosan összefügg a két agyfélteke aszimmetriájával, biztos valahol itt kell keresgélni. Keressük meg az aszimmetriát okozó géneket, remélhetőleg ezek éppen beleesnek abba a 1,5 %-ba, amiben különbözünk a csimpánztól, és máris megvannak a nyelv kialakulásáért felelős emberi gének.
Nem így történt, mert közben kiderült, hogy bár szinte az összes állat agya szimmetrikus (és nem beszélnek), az emberé pedig aszimmetrikus (és beszél), azért itt vannak pl ezek az emberszabású majmok, akiknek az agyában ugyanazok az aszimmetriák megtalálhatóak, mint az emberében. Ugyanúgy nagyobb a domináns féltekéjükben a beszédért felelős terület. Pedig nem beszélnek.
Most azt gondolják, hogy a beszéd/aszimmetria-gének nincsenek is benne a 1,5 % különbségben, hanem egyformán megvannak a csimpánzban meg az emberben is. Ezek a gének (hogy konkrétan melyikek, azt persze nem tudjuk még) alakítják ki a domináns féltekében a beszédért felelős területeken az aszimmetriát. A beszédhez szükséges hardware-t, ha így jobban tetszik.
Persze, ha közelebbről megnézzük a csimpánzagy nyelvi területeit, azért az nem pont olyan, mint az emberé, hanem szövettanilag egy fokkal egyszerűbb verzió. A cikkben, amit olvastam, arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy nem a nyelvi funkciókat meghatározó génekben különbözünk a csimpánztól, hanem abban, hogy ezek közül mely gének működnek aktívan. Ezért ezentúl inkább a génkifejeződést fogják vizsgálni a majomagy megfelelő területein.

Tehát hátborzongatóan hasonló genetikai anyagunknak köszönhetően a majmok agyában ugyanúgy ott van a beszédhez szükséges hardware (illetve egy régebbi verzió), csak éppen bizonyos gének nem aktívak, ezért a gyakorlatban nem működik. A majmok tudnának beszélni, csak nincsenek bekapcsolva.
A majmokat valaki kikapcsolta.
Bizonyára ugyanaz a valaki, aki a neandervölgyi embert is kivonta a forgalomból.
De ki értett a génsebészethez az evolúció hajnalán? És miért? Bár az illető kiléte végül is lényegtelen, ne keverjük a science-fictiont a vallással. Lényeg, hogy a törzsfejlődés egy pontján, amikor már a munka nagy része már készen volt, a Nagy Programozó kettéválasztotta a kis szőrös csapatot, és az egyikben bekapcsolta a nyelvi készségeket, menjetek, beszéljetek, sokasodjatok, a másikban meg, bár megtehette volna, de nem tette. Ez azt is jelenti egyben, hogy ha az emberiségnek sikerül végül a bolygó teljes elpusztítsa nélkül kihalnia, akkor még mindig ott vannak tartaléknak a majmok. Megvan bennük majdnem ugyanaz a struktúra kikapcsolva, csak be kell kapcsolni őket (esetleg: letölteni rájuk a megfelelő operációs rendszert, vagy megetetni őket a tudás fájáról, amelyik jobban tetszik), és máris mehet tovább a móka, evolúció, fejlődés, kultúra, miegymás.
A majmok a back-up.
A gorilla az emberiség biztonsági mentése.


Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította