2006.05.28. 16:43 - címkék: -
Mit is mondjak... Megérkeztünk a XXI. századba?

2006.05.24. 19:28 - címkék: -
Azt olvastam az előbb a Wellness magazinban, hogy "Magyarországon évente 5000 lábat vágnak le." Nem egy kicsit durva szlogen?* Vajon hol vannak azok a lábak...?

*(Ennek fele, azaz 2500 db valaha cukorbetegeké volt, a szlogen pedig a cukorbetegség elleni harcra vagy effélére buzdít.)

2006.05.24. 19:06 - címkék: -
Hű, tényleg. Kultúrablog az indexen, hát kíváncsi leszek. Bár a "kultúrablog" kifejezés már önmagában kicsit... talán aggasztóan hangzik.
"Könyvet olvasni fárasztó, zenét hallgatni idegesítő."

2006.05.23. 21:32 - címkék: -
És még ezt a blogot találtam, ami tetszik: kereshetsz helyszínek szerint ott játszódó könyveket - itt van pl A szél árnyéka meg Az időutazó felesége is. Chicagoba akarok menni. (Barcelonába is, de ott már voltam.)

2006.05.23. 21:22 - címkék: -
Nem olyan régen olvastam egy rövid jellemzést erről a blogról egy újságban, ahol a "sorozatfüggő" szót egyértelműen pozitív jelzőként alkalmazták, ez azért elgondolkodtató. Hogy bizonyos szubkultúrákban a tévénézés alapvetően lenézett időtöltésnek számít, ellentétben a netről letöltött/dvd-n megszerzett sorozatokkal, ami menő. Én is tisztelem az olyanokat, akik egy nap alatt néznek meg egy 24 seasont (bár engem halálosan idegesített az a film), nekünk a Firefly-hoz is egy egész hétvége kellett. És a neves dark-fantasy író (darkfantasy-író? ez túl nehéz szó) is nagyot nőtt a szememben, amikor kiderült róla, hogy ismeri a Veronica Marsot (nem beszélve arról, amikor ideadta a 2. évadot). Szóval hogy is jutottunk pár év alatt az Esmeraldán szipogó negyvenes háztartásbeliktől a trendi sorozatfüggőségig?
De nem erről akartam beszélni, hanem a reklámokról. A másik különös jelenségre széleskörű médiaszociológiai felméréseim során figyeltem fel: a normális, tévénéző ember többnyire utálja a reklámokat, a tévét nem néző pedig kifejezetten szereti - legalább két ilyen embert ismerek, és abból csak az egyik vagyok én. Úgyhogy amikor (gyakran) kiderül, hogy fogalmam sincs a megasztárról, mire megvetően közlöm, hogy "én nem nézek tévét", akkor az pontosan azt jelenti, hogy "én nem nézek tévét, de azért rengeteg sorozatot nézek, meg reklámokat, na jó és néha vh1-t." A British TV 2006-os legjobb reklámjai pedig itt nézhetők meg, külön felhívnám a figyelmet az aranyérmes Guiness-reklámra.

2006.05.23. 16:40 - címkék: -
Back to work, persze, amit véget ért a szabim, negyven fok lett. Nem baj, nekem is jó volt. Úgy tűnik, beszerveztem Anikó exét az esküvőnkre fotózni, ami klassz, mert remek fotós. Egyébként pedig Az időutazó feleségét olvasom újra, csak ezúttal angolul. Kíváncsi voltam, hogy most is fogok-e bőgni a végén, de ezúttal már az elején elkezdtem. Mit csináljunk, bőgős könyv. Ja, és most informálódtam az internetről, hogy esetleg film is készül a gyönyörű szerelmi történetből, ha minden igaz. Az látszik talán akadálynak, hogy Brad Pitt és Jennifer Aniston vették meg a jogokat, akik időközben elváltak. Vajon ilyenkor ezt is el kell osztani, mint bármely közös vagyont? Brad lehet az első negyven perc producere, Jennifer a másodiké? Na jó, valójában egyáltalán nem akarom látni a filmet, túlságosan elképzeltem magamnak a szereplőket, és el sem tudom képzelni, hogy sikerül eltalálni őket. Egyáltalán el sem tudom képzelni, hogyan lehetne ebből jó filmet csinálni.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította