Rontás

2006.07.05. 16:08 - címkék: -

Szóval tegnap egész nap egy pár ekrü színű szandált hurcoltam a retikülömben, hogy a ruha hosszát majd a cipősarok magasságához lehessen igazítani, aztán felhívtam Zsuzsikát, hogy nem mehetnék-e egy félórával hamarabb, mire közölte, hogy tegnap kellett volna jönnöm. Elővettük a naptárainkat a vonal két végén, az enyémben kedd fél hat, az övében hétfő fél hat szerepelt. "Pedig készen van, itt van a babán és nagyon szép! " - mondta Zsuzsika.
Mi ez, ha nem az ördög műve.
Egyébként a napokban vettem észre, nem, ez nem igaz, mert már korábban is észrevettem, hogy a Kórház a maga eszement pletykáival, törvényeivel, kiskapuival és büféjével mennyire emlékeztet egy faluközösségre, de a napokban egyszerre én lettem a faluban a Házasulandó Leány. Mindenki tudja az esküvőm időpontját, mindenki készül rá, és ha megkérdezem egy másik osztályon a nővéreket, hogy "nálatok fekszik-e xy?", akkor az a válasz, hogy "nem, tegnap hazaengedtük, mikor hozol képet a ruhádról és milyen hajad lesz?".
Mindig is jó érzékkel vontam be nagyobb közönséget az élettörténetembe.

Az imént meg arról tájékozódtam a bloggervilágban, hogy susiék esküvőjére mindenki új ruhát vesz, úgyhogy gondolom, nekem is kell majd, bár mindig gondban voltam az ilyesmivel, sosem tudom eldönteni, mennyire számít elegáns eseménynek egy kora nyári délutánon tartandó esküvő. Ezenkívül még a menyecskeruhát illetően is gondban vagyok, ugyanis kicsit lazább, piros felső-fehér nadrág kompozícióba szeretnék átöltözni, de a rossznyelvek szerint nem hoz szerencsét, ha már a lagziban is a nő viseli a nadrágot.
Nem értem, mi baj van ezzel.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította