2005.02.07. 19:24 - címkék: -
Meg még azért is gondoltam, hogy jobb lett volna inkább síelni, mert megnéztük a Kerülőutak c. oszkárdíjra jelölt filmremeket. Nőknek semmilyen körülmények között nem ajánlom a film megtekintését. Franciás hangulatúra vett amerikai filmről van szó, amelyből többet lehet megtudni a kaliforniai borokról, mint amennyit valaha is szerettem volna, de nem ez a fő gond. A női karakterek picikét kidolgozatlanok (van a barna meg a szőke), de még ez sem akkora gáz, végül is, a Kaptár 2-vel is kb ugyanez a helyzet. A film ugyanis amellett, hogy unalmas, még tanulsággal is szolgál, amit női nézők, mint például én, hajlamosak lehetnek esetleg férleérteni. Szerintem a film egyértelmű üzenete nagyjából a következő: ha voltak még halvány reményeid a férfinemet illetően: felejtsd el. Negyvenéves korára ugyanis vagy senkiházi, nyomorult, gyáva, impotens lúzer, vagy kiégett, nárcisztikus, üresfejű érzelemvámpír macsó lesz mindből. Reménytelen a helyzet, lányok.
Hozzáértők szerint egyébként nem rossz film, de... elsőrandira és leánykérés előtt, ha már dönteni kell, inkább a Kaptár 2.-t javaslom.

2005.02.07. 19:09 - címkék: -
És kettő nap múlva ilyenkor már... nem tudom, hol leszek, mert az időeltolódás mindig összezavar, de nem itt, az biztos. Budapesti idő szerint szerda este érkezünk meg kb, ami Bangkokban csütörtök reggelt jelent. Csak tudnám, ilyenkor hova tűnik a szerda éjszaka. De komolyan. Bekerül az időbankba és visszafeleúton kivesszük? Vagy mi?

2005.02.07. 19:02 - címkék: -
Csomó könyvet is vettem a héten, úgy kb. naponta kettőt. Sajnos a krónikusan fennálló munkahelyi feszültségeket - természetesen az alkoholvásárláson kívül - kizárólag könyvek akut és hisztérikus vásárlásával vagyok képes enyhíteni. Például Susanna Jones: Csendmadár-t, amit ajánlok, valamint azt a könyvet, amin felnőttem: Kipp-kopp a fűben. Mit mondjak, lepergett az életem a hatvanas buszon, amikor a katicabogarat kerestem a fűben az e célra szolgáló oldalon.

2005.02.07. 18:48 - címkék: -
Ahelyett, hogy elmentem volna síelni hétvégén, rohangásztam, biztosítást kötöttem meg váltottam pénzt, valamint elkövettem azt a hibát, hogy beültem enni a Vistába. Régen klassz és vicces hely volt a Vista kávéház, és bár rengeteget kellett várni a kajákra, a végén általában valami finomat hoztak. Valami történhetett. Alapvetően türelmes típus vagyok, de amikor arra eszméltem, hogy már legalább hat fejezetnyit elolvastam a könyvemből, Gaugain vagy négy remekművet megfestett, nagyanyja többször megváltotta a világot, én pedig még mindig nem kaptam enni, akkor elkezdtem aggódni a Klubszendvicsemért. Úgy hatvan perccel az étel megrendelését követően, mivel az éhségtől kopogó szememmel már nem bírtam tovább olvasni az összefolyó betűket, szóltam a pincérnek, aki bocsánatkérések közepette azonnal kihozta a szendvicset. Sajnos a klubszendvics ezúttal két kiszikkadt, valószínűleg hatvan perccel ezelőtt megpirított toast közé helyezett rosszul átsült (valószínűleg egy percig sütött) csirkemellszeletből állt, de addigra már annyira éhes voltam, hogy szinte teljesen mindegy volt. Ellenben elhatároztm, hogy legközelebb a Vistában csak kávét fogok kérni, és rendelek mellé egy pizzát valamelyik pizzafutár-szolgálattól. Simán kihozzák egy óra alatt, és finomabb is. Vagy megkérem őket, hogy használhassam a konyhát. Egy óra alatt egész jó dolgokat tudok főzni.
Később futárszolgálatot teljesítettem, és azt hiszem, sikerült életem eddig talán legdöbbentebb pillantását bezsebelnem. A számítógépes magazin szerkesztőségében, ahová bevittem a cuccot, rombuszmintás inget viselő fiatalember nyitott ajtót, majd így szólt:
- M...?? - amit kb. "mi az isten...??"-nek fordítottam, de a szeméből a teljes szöveg is kiolvasható volt. Nagyjából: "Egy vöröshajú nő. Színes sálban. MIT keres szombat délben vörös hajú nő számítógépes magazin szerkesztőségében? Ez lehetetlen! Be kellett volna vennem a gyógyszeremet... Pislogok kettőt, hátha elmúlik... de nem!! Még mindig itt van!! Mi lehet ez? A földönkívüliek!! Vagy megbolondultam!! Vagy..." - A so-called 'társalgás' egy pontján aztán, megelőzendő a pánikrohamot, gyorsan közöltem vele küldetésem valódi célját. (Vagyis amit falból mindig mondani szoktam, amikor földönkívüli megbízóimnak kémkedem.)
Később már csak fodrásznál voltam meg befesttettem a szempillámat, valamint az este fénypontjaként megvásároltam a Titkos gyilkos mama (Serial mom) c. DVD-t. Még mindig elég jó.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította