2005.08.15. 22:28 - címkék: -
Igen, az előbb két blogban is olvastam némi lesújtó véleményt az index kritikáiról, illetve az index-kritikák íróinak feltételezett drogfogyasztási szokásairól. Csak az egyik szigetes írásba olvastam bele az előbb, de szerintem bízvást fel lehetne adni vizsgakérdésként addiktológiai konzultáns-jelölteknek.
Ön szerint milyen kábítószer hatása alatt írta le az újságíró az alábbi mondatot: "Felkoncolt síkokban antigrav kerékről lerángó asszonylábak felett a feltűnően előnyösre szaturált művészek hibás működésű mozdulatokba fogtak."
a. amfetaminszármazék, b. cannabis-származék, c. etilalkohol-származék, d. gyógyszermentes mániás pszichózis, e. józan hétfő délelőtt.

De nem erről akartam mesélni, hanem mindenféle másról, például, hogy amikor hazaérve a liftet vártam, hatalmas mancsok és loncsos kutyafülek csattogására lettem figyelmes, majd megjelent a lépcsőn egy százkilós, pórázon vezetett kuvasz is. Erről pedig azt gondolom, hogy nem vagyok egy állatvédő, de aki hatalmas kuvaszt tart a tízemeletes panelban, az bőségesen megérdemli, hogy a kutyája egy nap végleg bekattanjon, és apró darabokra szaggassa a lakásban található dolgokat, a kedves gazdit is beleértve.

Meg arról, hogy véget ért a ralis tolmácsolás, rendesen dolgozom a rendes munkahelyemen, ami azért jó, mert a finn nemzetközi megfigyelő már kezdte elég komolyan aláásni a finn nép, a finn nyelv és Finnország iránti elkötelezett rajongásomat, magyarul egy undok köcsög volt. Például, a salgótarjáni polgármester említést tett neki finn testvérvárosukról, mire a fickó elmagyarázta, hogy az tulajdonképpen nem igazi város, hanem Helsinki egyik leglepusztultabb külterülete, tehát nagyjából, mintha, mittudomén, Kőbánya-Kispest lenne a tesójuk. Gondolom, a szegény polgármester is sejtette valahol, hogy Salgótarján testvérvárosa valószínűleg nem a Skandináv-félsziget Párizsa és Velencéje, de... undok egy alak volt, na.

Nem mentem szigetre, mert holnap dolgozom, nyolcszáz forint az összes vagyonom (a tartozásaimat nem beleszámítva), hideg van, és egyszer már voltam Nick Cave koncerten, tehát nem anélkül fogok meghalni. A pasim persze ma este is kint van, úgyhogy kénytelen vagyok egy adag tonhalsaláta, egy pohár bor* és a Casablanca c. film társaságával beérni.

* Háromhavonta kapunk hatezer forint értékű étkezési jegyet, aminek szabályzat szerint minimum ötven százalékát luxusételre kell költeni **. Ma felmarkoltam az adagot, el is költöttem, úgyhogy elég nagy itthon a választék: most, hogy már hivatalosan is sznob vagyok, vígan és szégyenérzet nélkül költöm borokra, camembert-ra, szójatejre és puccos ásványvízre az étkezési jegyemet az intersparban. Meg öblítőre és zacskóslevesre, a teljesség kedvéért..

** Az - eddig íratlan - szabályzatot természetesen én találtam ki.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította