Egyébként tudom, hogy hatalmas mázlim van, hogy csak ilyeneken kell rugóznom, mint, lásd alább, és egyik se súlyos beteg és a férjem is szeret minket (mostanában megint mindenki válik), és textilpelenkát se kell mosnom. De azért kicsit néha irigylem a korábbi generációkat, amikor még ellátni kellett a gyerekeket és nem minőségi időt tölteni vele.
Jó, igazából nem irigylem őket, szeretem a vezetékes vizet meg a robotporszívót, nem akarok állatokat etetni hajnalban. Csak ez az elmúlt ötven évben az anyaságra rákerült hatalmas pszichológiai felelősség, hogy most neveléseddel Te alakítod a jellemét, és ha elcseszed, akkor boldogtalan lesz, ezt úgy tudnám nélkülözni.