It's a beautiful day

2006.07.02. 16:47 - címkék: - komment
Mindenféle történt persze időközben: Johnny esküvője a kastélyparkban olyan volt, mint az amerikai filmekben, hatalmas sátor rózsaszín masnikkal, több száz vendég, meseszép menyasszony, remek dj, rengeteg szúnyog; megjelent a novellám az Antológiában, volt könyvbemutató/felolvasóest is, ami bekerült a top 10 legszürreálisabb élményem közé; szüleim némi nyomásra önként örökbefogadták a Dívamacska-vérvonal utolsó leszármazottját, akit Figonak kereszteltünk; 1966 után ismét a négy közé jutott a portugál válogatott; felvettek a phD képzésbe; befejeződött a mozgáscsoportom; Charles nyolc hónap után hazajött Dél-Kelet-Ázsiából. De hadd beszéljenek inkább maguk a szereplők.

1.
(Néhány nappal Johnny esküvőjét követően)
Johnny: - Kösz, hogy eljöttetek. Hogy éreztétek magatokat?
isolde: - Szerintem mindenki tök jól. (elgondolkodik) De hogy éreztétek magatokat Ti? Végig stresszeltetek, vagy azért tudtátok élvezni?
Johnny: - Az eleje inkább para volt, de a templomi nagyon szép volt, aztán a vacsi elején még néhány szervezési nehézség akadt, de utána már én is klasszul.
isolde: - Tehát a vőlegény érezheti jól magát a lagziban. És a menyasszony? Hogy érezte magát Mrs. J.?
Johnny (meghökkenve isoldéra mered): - Hogyhogy hogy? Dehát ez életetek legboldogabb napja, kislánykorotok óta erre vártok!

2.
(Véget ér a felolvasóest, a szerzők dedikálnak és szendvicseket majszolnak.)
isolde: - Na és hogy tetszettek maguk a művek?
Bright: - Kellene kötni valamiféle paktumot, hogy az orvosok nem írnak, az írók meg cserébe nem operálnak.

Yes, she's back

2006.06.30. 15:50 - címkék: - komment
"

Már nem bírod elnyomni a fejedben beszélő narrátor(oka)t? Bizsereg az ujjad, ha billentyűzetet látsz? Boldog-boldogtalannak meséled félórákon át, hogy a szemközti néni odaszoktatja a galambokat a gangra? Nosza, nyomd meg a gombot és öntsd bele az éterbe, úgy, ahogy eddig szoktad."

A freeblogot asszem az ilyenekért szeretjük.
Meg kellene magyaráznom a szünet okát, gondolom, de legyen elég némi ködös képzavar, vagyis túl sok bosszúságot és/vagy frusztrációt okoztak az interneten tenyésző rosszindulat különféle formái. Meg kíváncsi is voltam, milyen lehet a Halandók élete, akik csak úgy léteznek egyik napról a másikra anélkül, hogy írnának róla. És tényleg más. Jó volt nagyon. Máskor is fogok szünetet tartani.
Majd lesznek linkek meg egyéb tartozékok, most viszont felkerekedem és elmegyek a macskáért. Egész nap egy üres macskakosárral közlekedtem, illetve nem, egy zöld póló volt benne, az emberek pedig próbáltak feltűnés nélkül bekukucskálni a rácson át, és rájönni, hogy vajon milyen egzotikus állat lehet a sötét sarokban meglapuló, zöld, összetekeredett rongydarabnak kinéző valami. Egyetlen járókelő bácsi szegezte nekem a kérdést szemtől szembe az árpád hídi aluljáróban: - Hát abba' meg mi van, pulikutya?

2006.06.28. 16:18 - címkék: - komment
Szünet van.

Facebook oldaldoboz

Olvasok is

Írj nekem levelet

Köszönöm

Extra köszönet

A designt a Yummie médiaügynökség szállította


süti beállítások módosítása